Babitsnak nem a "Messze... messze..." című verse a legfontosabb, denekem nagyon tetszik. Van benne valami kettősség. Egyrészt mozgalmasságot közöl, hiszen végig utazza Európát és néhol meg-megállva felsorolja adott ország jellemzőit. Másrészt, az utolsó versszakkal, amivel allóképet sugall, mintha a költő ülne a fotelban és álmodozna arról, hogy külföldre utazik, de közben tudja, hogy nem lehet. Az első nyolc versszak szines és vidám, az utolsó viszon sötét és komor. Az az érdekes, hogy ha az első nyolc versszakot és az utolsót egy képzeletbeli mérlegre helyeznénk, szerintem a mérleg azt mutatná, hogy az utóbbinak nehezebb.
.
